Ez egy mechanisztikus emberkép persze, és a hétköznapokban teljesen jól is működik, ahogy Newton is. Elég bonyolulttá tud válni, ha figyelembe vesszük a tényezők számosságát, mint biológiai állapotunk, szociális helyzetünk, korábbi tapasztalataink, minket elérő információk, lényeges céljaink és félelmeink, figyelmi állapotunk, stb. Ezek önmagukban is bonyolult szövevények.
Ezt sem lehet persze kikalkulálni, de még ha lehetne is, nem biztos, hogy mindet megmagyarázna. Mélyebben meg még ott a kvantumos működés, ami persze szintén a miénk, merthogy ebből az anyagból vagyunk. Az pedig valószínűségi meg statisztikai, itt már végképp megszűnik a kiszámíthatóságunk. Márha így determinisztikusan akarnánk kiszámolni magunkat.
Viszont lehetetlensége ellenére mégiscsak működünk valahogy. Hiába befolyásol az idegsejtjeink kémiai környezete, viselt ruhánk mint taktilis inger, a ránk zúduló verbális információ, iskolai tanulmányaink és aktuális tapasztalataink viszonya, korábbi sikereink és kudarcaink emléke – egyik sem határoz meg. Vagy mikor melyik tényező mikor mennyire válik jelentőssé. De mindezt tudjuk kezelni.
Merthogy mindezzel kezdünk valamit, és többnyire sikeresen. Elboldogulunk, tájékozódunk, intézzük a dolgainkat, összeszedetten éljük az életünket. Nem kell tudatosítanunk, mi minden zajlik körülöttünk és bennünk, elég nagyobb vonalakban odafigyelni. Járásnál sem szabályozgatjuk egyenként izomrostjainkat. Ügyesek vagyunk.
Miért lehet értelme átgondolni ezt az egész katyvaszt? Hogy értékeljük, mennyire bonyolult és sok szempontból kiszámíthatatlan helyzetben vagyunk elég jól kiszámíthatóak. Mennyi minden segít (vagy olykor korlátoz) abban, hogy éljük az életünket. Mindezek az erőforrásaink, ezekből állunk, ezekre számíthatunk. Egy felfoghatatlanul bonyolult világban felfoghatatlanul bonyolultak vagyunk, mégis elég jól elboldogulunk.
Így hát lehetünk megengedőek, elfogadóak sőt megértőek magunkkal (és talán másokkal is), ha valami mégsem olyan. Még az sem biztos, hogy hiba (ami szintén elemezhető lenne, a hiba mi mindent is jelent), egyszerűen ez jött ki. Kicsit összeszedve a véletleneinket, valószínűségeinket, elrendezve szabályszerűségeinket kitaláljuk hogyan tovább. Ilyen ez a mi világunk.
