„A terápia a gyógyítás során alkalmazott kezelési eljárások összessége.”Terápián a klinikumban megszokott – leginkább analitikus jellegű – pszichoterápiát értve egy konzultáció nem tekinthető ennek. Nem is akar annak látszani. A hiszen vannak kritériumok, követelmények, elvárások mind formailag, tartalmilag, módszertanilag, képzettségileg, stb. És legyenek is, ami nem terápia, azt ne nevezzük annak. Persze számos hasonlóság van, különösen az alkalmazott technikákban, eszközökben - a konzultáció általában rövidebb távú célokra és a jelenre koncentrál. Hasonló a helyzet a többi általam vállalt szolgáltatással, nem nevezhetők terápiának.
Viszont amennyiben betegségként gondolunk bizonyos dolgainkra és gyógyulásként a dolgaink javulására, úgy igen sok mindennek lehet terápiás hatása. A gyógyítás azt sugallja, hogy a betegen ezt végrehajtják, míg ő passzívan tűri a kezelést. Lehet így is, de a gyógyítás helyett a gyógyulás a gyakoribb, amikor aktívan hozzá kell járuljunk a javuláshoz. Amiben egyébként segítenek, de nem csinálják meg helyettünk. Mert mégiscsak a mi életünk...
Ezekkel együtt lehetnek olyan „kezelések”, amik nagyobb valószínűséggel váltanak ki „terápiás” hatást, akadhatnak tapasztalatok, hogy mi használ általában. Avagy vannak olyan helyzetek, élmények, kapcsolatok, amik valószínűbben segítenek, építenek, javítanak. Ami múlik a segítő hozzáállásán, a kliens hozzáállásán, a kialakult viszonyuk milyenségén, befektetett munkájukon, magán a helyzeten, annak minden előzményével és várható következményével…
Úgy tűnik nagyon sok tényező van és nincs tuti recept, univerzális megoldóképlet. De egy kapcsolat általában egy lehetőség is.
