Valahogy kontrasztos ez, hisz aki cselekszik, küzd, vagy csak egyszerűen dolgozik valamin, az kint van a helyszínen, terepen, a valóságban. Aki azt állítja, hogy mellette van, az viszont nincs. Legalábbis nem ott és nem akkor, hanem a megszokott napi rutinban.
Fontos, hogy a hétköznapokban legyenek mellettünk, számíthassunk egymásra, működjenek a dolgaink. De amikor történés van, talán még fontosabb. Akire az eseményeknél is számíthatunk, arra számíthatunk igazán. Túl a komforton, a sajátunkon és az övén is. Amikor legalább kicsit fontosak vagyunk, törődnek velünk és nem csak mint fogyasztó, szolgáltató vagyunk egy kapcsolatban. Amikor van szolidaritás is, nem csak kölcsönös előnyök és egymásra utaltság.
Az elköteleződés az, ami megmozdíthat, a másik mellé terelhet az ő javára, ami gyakran a mi javunk is. A társadalom meg közös felelősségünk. Legyünk egymás mellett…
