kávé?

T valami gyorskaját vett. És mulatás képpen egy kólát gondolt hozzá. Csakhogy számára új büfé volt, fura választékkal, még nem látott kínálattal. Persze simán ment, csak a kólával volt gond. Mikor azt kérte a pultos visszakérdezett: cukorral vagy édesítővel? Ez hirtelen elgondolkodtatta és kizökkentette. Próbálkozott, hogy ő egy sima kólára gondolt, de a hölgy csak kötötte az ebet a karóhoz, hogy cukorral vagy édesítővel. Szemmel láthatóan nem voltak egy nevezőn. Úgyhogy T lemondott a kóláról.
De azért T-nek van felfogása, ha lassú is, amíg evett mégiscsak megfejtette. Talán minden kólánál van cukormentes, erre gondolhatott az eladó. Csakhogy olyan furán hatott így, merthogy a kóla vagy eredeti/normális vagy zéró/cukormentes/free meg ilyenek. Ráadásul a „cukorral vagy édesítővel” azt sugallja, hogy ő adja hozzá – vagy a kiszolgáló. Ez a kérdés kávénál teljesen adekvát és hétköznapi, erre is asszociált, nem véletlenül nem illett a kólához. De semmi máshoz sem, nem tudott semmi olyat elképzelni, ahol ez így helyénvaló lenne.
Elmerengett saját rugalmatlanságán, hogy egy-egy mondat mennyire fixálódik egy-egy helyzethez és mennyire értelmezhetetlen más környezetben. Legalábbis számára. Vajon ez normális vagy valami nagyobb gáz lehet nála?