Nem mindig egyértelmű miről szól. A versengés része is lehet, az van erősebb pozícióban, aki bánt. Vagy pont a gyengébb bántja az erősebbet, ezzel javítva kicsit az egyensúlyon. Fáradtság is lehet mögötte, a másik leállítását célozandó. Még konstruktív jelleget felvevő, kioktató bántás is előfordul, esetleg a hatékonyság javítását megcélzó. Számos megjelenési formája a jóindulatúnak tűnőtől a gúnyon át a minősítésig vagy megalázásig fokozódhat.
Az érdekesség, hogy leginkább nem direkt gonoszság van egy bántás mögött, nem ártó szándékról szól, a fentiek is jelzik az eredet sokszínűségét. Megszokás, elkeseredés, kiábrándulás, reménytelenség mellett figyelemfelkeltés, visszavágási igény, motiválási próbálkozás, jogosnak vélt büntetés és annyi minden lehet, amit az egyik- vagy mindkét fél bántással próbál megoldani. Nem értve ide persze a direkt agressziót, károsítási vagy tönkretételi igényt, az más kategória. A bántások jelentős része azonban nem rosszat akar, hanem valami mást. És mellékhatásként bántó, ami a másik félben lehet főhatás, nem jön át az eredeti szándék. Persze elfajulnak a dolgok, rohamosan romlik a helyzet.
A bántással talán legnagyobb tévedés, hogy látszólag elérhet valamit, de igazából nem. Nem viszi előre a kapcsolatot, a másikat, nem javítja, nem építi. Nem lehet valakit jobbá bántani, egy helyzetet bántással megoldani.
