Épp a hídon, már a csúcson túl, a kényelmes lejtmenetben egy közepes terepjáró hirtelen majdnem leszorította D-t. Elé vágott balról, majdnem egészen a korlátig húzódva, közvetlenül előtte. Meg dudált is. Vannak, akik nem kedvelik a kerékpárosokat, ami ilyen jellegű agresszióban azért nem szokott megnyilvánulni.
D konstatálta, hogy érdemes figyelni, ma a forgalomban nem jó elbambulni, még egyszerűnek tűnő helyzetekben sem. No meg fel is ébredt kellően. Mi is volt ez az egész? Aztán viszonylag hamar kisimult a forgalom.
Mint utóbb összerakta a terepjáró előtt valami kisebb autó bénázott. A dudálás meg a terepjáró elé vágódása a helyzetnek szólt, D csak mellékesen ott volt a nagyobbak konfliktusa közelében. Talán észre sem vették, hogy ő is létezik.
Ha már így alakult, gondolta, le kéne vonni valami tanulságot ebből. Mondjuk olyat, hogy nem feltétlenül rólunk szól minden helyzet, attól, hogy akár a központjában is vagyunk a történéseknek és esetleg érintenek. Lehet egész más dinamika a történések mögött és mi csak járulékosan kapunk az eseményekből, semmiképpen ne érezzük hát velünk szembeni akciónak. Viszont nem baj, ha észrevehetőek vagyunk, talán akkor figyelembe veszik jelenlétünket azok, akik egymással lennének elfoglalva.
