Általában dinamikus folyamat, amihez kifejezetten jól jön az elköteleződés és bevállalás, e nélkül aligha lehet lendületesen haladni. Kicsit a mai világunk hangulata, lehetőleg gyorsan és célszerűen együtt dolgozni, a múltat, korábbi dolgokat és a kívánt eredmény szempontjából másodlagos tényezőket csak az éppen szükséges mértékben figyelembe venni. Célirányos, fókuszált munka. Egy cél, egy feladat, ha valami felmerül, azt utána.
A kliensként mi hozzuk a célt, amit el szeretnénk érni, amire alkalmassá akarunk válni, amin változtatni szándékozunk. Ha az elején nem is tudnánk ezt pontosan, hamar konkretizáljuk. Elvárjuk, hogy motiváljanak, munkára fogjanak, dolgoztassanak, kiképezzenek. Emellett persze – mint a legtöbben – szeretnénk lehetőleg kényelmesen megúszni, némi lógás beleférhet, mint a suliban. Tudjuk, hogy magunknak tanulunk és szükség lehet a tudásunkra, mégis jobban tartunk a számonkéréstől, mint a butaságtól. Pedig tudjuk, hogy mi vagyunk a pályán.
A coachként elfogadjuk a kliens célját, azonosulunk vele és segít neki képessé válni. Hiszen erről szól a kapcsolatunk, a támogatásról és a hajtásról. Mindkettő kell, megértés, elfogadás, valamint személyre, helyzetre és célra szabott felkészítés. Nagy munka ez, előszedni az erőforrásokat, megkeresni a képességeket, kideríteni a lappangó jártasságokat. És felépíteni valami újat vagy felújítottat, amivel már rá lehet hajtani a célra. Tőlünk várja, hogy bátorítóan és optimistán biztassuk, a korlátokat megkerülve, a realitásokat figyelembe véve de az álmokat praktikusan elérhetőnek bemutatva. Hogy legyen értelme dolgozni ezen.
Mindkét fél elvárja a másiktól a befektetett munkát, erőfeszítést. Mert ez együttműködés, együtt működik.
