Az újrahasznosíthatóságra és egyebekre már kialakultak elfogadott jelölések, általában fel is tüntetik. Van jel környezetbarát termékre, ökológiai gazdálkodásra, méltányos kereskedelemre, felelős erdőgazdálkodásra, állati tesztelésre és egyebekre – és olykor egy terméken több jelölés is van. Hisz az egyik tanúsítvány nem feltétlenül jelent bármit a másik szempontjából. Nem derül ki a háttérben előforduló gyerekmunka, éhbér, kizsákmányolás egy ökotermék esetében és viszont. Mégiscsak úgy lenne az igazi, ha minden szinten korrekt lenne az áru.
Egy termék ára az, amit fizetünk érte, hiszen ezért lehet a miénk. Ez fedezi az előállítási és hozzánk eljuttatási költséget. Ha nem fedezné, tönkre mennének az ezzel foglalkozók. Úgyhogy az árban benne van a felhasznált víz, energia, alapanyagok, bérek stb.
Tisztességes tájékoztatás lenne a környezeti terhelés mértéke is, amivel előállították. Az egyre tudatosabb vásárló ezt is mérlegelhetné, nem csak az állatbarát előűllítást. Látva, hogy ezt a pólót vegyszermentes alapanyagból állították elő, viszont kétszer annyi édesvizet használtak el és szén-dioxidot bocsátottak ki a gyártásánál, mint a másiknak, ami ráadásul fair trade jelzésű. Nem könnyű választás, vélhetőleg a dilemmáink fokozódnának. Mégis jó lenne tudni egy-egy cikk mibe került a környezetnek.
Persze egyből számos probléma merül fel. Milyen terheléseket számítsunk fel, pl. az energia terén? Amíg az alapanyagból áru lesz, vagy az alapanyag is beszámít? Az erősen összetett termékeknél hogy lehet korrekten kiszámolni a különféle, különböző anyagú és megmunkálású alkatrészekből az eredményt? A szállítás, elosztás, raktározás hogy kerül feltüntetésre, hiszen ez a csomagolás után történik? A reklámok, marketing energia-felhasználása is megjelenjen? Beszámít a termékbe a menedzsereknek a fejlesztés során tett repülőútja, vagy a minőségellenőrök utazásának energiafelhasználása? Több terméket előállító nagy gyáraknál a telephely fűtése-hűtése hogy jelenjen meg? A kutatások, fejlesztések terhelése hogy oszlik meg az egyes termékeken – hiszen nem mindig tudni mennyit is gyártanak majd?
Talán legegyszerűbb lenne kategóriákba sorolni az árukat, mint az energiafelhasználás hatékonysága tekintetében. Mi lesz a döntés, ha egy A+-os hűtőszekrény D környezetterheléssel gyártva verseng egy B kategóriás, de A terheléssel gyártott társával. Ami persze újabb dilemma, hiszen hosszabb távon az első környezetbarátabb lehet, energiatakarékossága miatt. Akár meg is adható az időtartam, amikor már környezetbarátságosabb az elsőre szavazni. Bár ha megújuló energiával működtetjük, behozhatatlan előnye van a másodiknak. És még csak két szempontot vettünk figyelembe.
A bonyodalmakkal együtt is szemléletformáló lehetne a környezeti terhelés feltüntetése a termékeken. Hátha kevesebb felesleges dolgot vennénk meg, látva a tényleges költségeket. Ami egész más jellegű költség, mint a pénz.
