Hevület, intuíció, benyomás, megérzés stb. Nem mindig könnyű megtalálni a fogalmat, jelzőt arra, amit érzünk. Merthogy sokszor érzünk valamit, jót vagy rosszat, már amennyiben ez egyáltalán így kategorizálható. Vannak direkt érzés-listák, százas nagyságrendű érzéssel, esetleg színesen, valamilyen alakzatba rendszerezve, ezek jelzik milyen árnyaltan is ki tudjuk fejezni magunkat. Nyelvünk gazdagságán túl az érzelmek gazdagsága is látszik. És van, hogy itt sem találjuk, amit aktuálisan érzünk.
Az érzelmeknek általában valami viszonyt jelentenek. Külső-belső tényekhez, dolgokhoz, jelenségekhez, eseményekhez. Itt aktuálisan Jézus beszélt a tanítványokhoz, ettől hevült a szívük. Mint utólag kiderült, ott és akkor inkább valami furcsa érzés lehetett, amit utólag azonosítanak így. Van hogy később, konszolidált körülmények között jövünk rá, mit is éreztünk volt.
Vannak hát erős és halvány érzések. Az erőseket, egyértelműeket könnyen elkapjuk, megragadjuk, azonosítjuk. A halványak, bizonytalanok nehezebben tetten érhetők, pedig ugyanúgy érvényesek, valósak. Jó észrevenni ezeket a fakókat, kevésbé harsányakat is, nagy jelentőségük lehet.
Szóval legyünk érzékenyek, figyeljünk magunkra. Lehet jelentősége a halvány intuíciónak, árnyalatnyi megérzésnek, valami nagyra, jelentősre utalhatnak. Azonban a túlzások is kerülendők, görcsösen kutatva és analizálva magunkat pont az árnyalatok kerülhetik el figyelmünket. Nem könnyű hát éppen megfelelően nyitottnak, érzékenynek lenni. De néha összejön, sikerül azért.
