 |
Magában a helyzetben lehetnek feszültségek, határidők, szükséges hatalom vagy kompetencia hiánya vagy túlzott mértéke, szervezési nehézségek, nem megfelelő eszközök, lehetőségek stb. Információs alapú, amikor félreértés vagy meg nem értés alakul ki, valahogy nem sikerül tisztázni, túl kevés vagy túl sok, esetleg nem megfelelő a kölcsönös tájékoztatás. Érdekek is ütközhetnek, verseny jellegű helyzetekben, vélt vagy valós és egymást kizáró érdekek ütközése esetén. A felek értékrendje nagyban különbözhet, a jó és rossz mást jelenthet az érintetteknek, ami a megoldások elfogadhatóságát is meghatározza. A kapcsolati konfliktus már kifejezetten személyes, megjelennek az érzelmek, a kapcsolat története, egymáshoz való viszonyok, kialakult sztereotípiák.
Ráadásul a konfliktusok nem sterilek, a fentiek gyakran egyszerre jelennek meg, keverednek, akár egymásnak ellentmondó késztetéseket sugalmaznak.
Már az adott helyzet kezelése is okozhat gondokat, a tájékoztatás és tájékozódás pedig könnyen félremegy. Az érdekeink teljes azonossága – főleg ha a kisebb részleteket és egyéb következményeket is figyelembe vesszük – korántsem magától értetődő, és ugyanez elmondható értékrendünkről is. A kapcsolati részben aztán az egész még bonyolultabbá válik, hiszen bekerül a közös múltunk és tervezett jövőnk, másikkal való tapasztalataink és előítéleteink, egymással kapcsolatos érzelmeink, felelősségeink és elvárásaink (magunkkal és a másikkal), nem utolsó sorban félelmeink és még sok egyéb.
Végiggondolva meglepően jól kezeljük konfliktusainkat, hogy csak ennyi van, hisz nagyon sok lehetne. Biztosan kellően rugalmasak vagyunk, hisz ritkán fajulnak el összeütközéseink, pedig lenne erre lehetőség. A nézeteltérést hamar vitává alakulhat és az álláspontok hajlamosak megmerevedni, amikor mindenki a magáét mondja. Innen csak egy kis lépés a saját megoldás egyoldalú végigvitele vagy a kapcsolat megszakítása, szóba sem állás, aminek a vége akár gyűlölködés, egymásnak kár okozása is lehet. Ez vagy kifárad egy idő után, érdektelenné válik vagy komoly rombolást végez és ezért szűnik meg.
Szerencsére ritkán fajul idáig egy konfliktus, tudjuk, hogy magunknak is ártunk, általában a megoldás, az ellentét kezelése az érdekünk. Mivel egy komolyabb konfliktus elég sokrétű, ahogy fentebb szó volt róla, a megoldásnál elég sok szempontot kell figyelembe vennünk, ráadásul erősen érintettek vagyunk – gyakran nem is látjuk igazán, lényegében miről van szó. A helyzeten téves megítélésén túl félreérthetünk hozzáállást, szándékot, érzelmeket, indulatokat, nagyon sok mindent a másik részéről. Sőt, olykor saját magunkban is félreértjük ezeket, hiszen nagyon sok tényezős egy kapcsolat, egy helyzet. Biztosan volt már, hogy egy új tény vagy megnyilvánulás egész más színben tüntetett fel személyeket, helyzeteket – és jó ha ezt megengedjük magunknak, hiszen időnként biztosan tévedünk. Fura lenne, ha másképp lenne.
Hasznos lehet ezeket valaki külsőssel átgondolni, akár egy konzultáció keretében, sok mindent megérthetünk ilyenkor. Még jobb természetesen, ha a konfliktus megoldását a másik fél bevonásával próbáljuk meg egy mediációban, ahol alkalmat adunk, hogy közvetítsenek közöttünk. Élmény, mikor valóban meglátjuk, meghalljuk egymást. És általában van megoldás…
