Jogállamiság
Az EU alapja a jogállamiság. Tevékenysége minden esetben a tagállamai által önkéntes alapon és demokratikusan elfogadott szerződéseken alapul. A jognak és az igazságnak független igazságszolgáltatás szerez érvényt. Az EU-országok az Európai Bíróságra bízták a végső döntés jogát. Az általa hozott ítéleteket mindenkinek tiszteletben kell tartania.
Normálisan van az állam, állami feladatokkal, mint az adott társadalmi és gazdasági viszonyok rendszerének fenntartása, a külső védelem biztosítása, a társadalom szervezése, irányítása és vezetése. Vagyis az állam normálisan háttérben van, gondoskodik és megteremt. Amihez van egy hatalmi rendszer hatalmi ágakkal, mint törvényhozás, végrehajtás és igazságszolgáltatás. Nincs abban talán nagy dilemma, hogy államra szükség van.
Van persze a kormány is, ami a végrehajtó hatalom csúcsszerve. Viszont jó esetben kisebb és korlátozottabb az államnál, ráadásul szépen elkülönül a törvényhozástól és igazságszolgáltatástól. Aztán a kormány meg szintén elkülönül a kormánypárt(ok)tól, mint a kormányzást adó erőtől. A rendszer arra van kitalálva, hogy mindenki a helyén van és együtt működik a többiekkel, semmiképpen nem mosódik össze a kormányzó párt a kormánnyal, pláne az állammal. A hatalom az állam optimális működtetésére van, nem visszaélésre, a kiváltságos helyzet biztosítására.
A jogszolgáltatást az állam kell biztosítsa, politikától, kormányzástól, mindentől függetlenül. Hiszen a jog az igazságot és igazságosságot kell megjelenítse és érvényesítse.
Persze a jogosság és igazságosság nehéz kérdés lehet, olykor sok időbe telik ebben állást foglalni. Vajon hogy lehetne független, érdekmentes és vélhetőleg igazságos de mégis kényszerítő erejű rendszert megalkotni – hogy közben gyors is legyen? Az alaposság vélhetőleg fontosabb.
És a jog, igazság erkölcsi kategória is. Sérülése, érvénytelenítése esetén az állam alapjai inognak meg. Vajon mennyiben van létjogosultsága és morális alapja egy államnak, ha az nem jogállam…
