Gyakran elcsúszik az elképzelés és a valóság. Főleg az elején, mikor ismeret és tapasztalat híján fantáziával egészítjük ki a másikról – és magunkról – rendelkezésre álló tudásunkat. Még nem látjuk ezen vagy azon a téren milyen, de feltételezzük. És nem mindig találjuk el. Ahogy elgondoljuk, mi hogy fogunk rá reagálni, mit fogunk majd érezni, és ez sem feltétlenül jön be. Minél konkrétabban, részletesebben kidolgozzuk a másik és magunk eddig ismeretlen komponenseit, annál valószínűbben tévedünk. De hát ki ne fantáziálna, merengene egy kapcsolatban folyamatosan, főleg az elején?
A realitással szembesülés rugalmasságot kíván. Frusztráció tűrést, a nyitottság megőrzését, elfogadást. A szembesülés, a másik és magunk valóságos megtapasztalása gyakran kiábrándító. Jól jön némi türelem és megbocsátás is. Hisz nem csak pillanatnyi valónkban vagyunk a kapcsolatban, hanem addigi egész múltunk, családi- és egyéb kapcsolataink, érzékenységeink, sérüléseink, elvárásaink stb. jelen vannak velünk együtt. És ezek előkerülnek, sőt olykor dominálnak. Nem a steril, idilli önmagunkkal veszünk részt a kapcsolatban, ha egyáltalán van ilyen.
Sok minden megérthető, ha figyelembe vesszük esendőségünket. A közelséghez ragaszkodás vagy attól idegenkedés, indokolatlannak látszó szégyenek és büszkeségek, a kapcsolat hierarchikus felfogása, határok átlépése, erkölcsi dilemmák… Mivel valóságosan veszünk részt a kapcsolatban és a másik is, a kapcsolat valósága is egyre inkább megmutatkozik. Kevesebb tere marad a fantáziának, olykor a reménynek. És mérlegeljük, hogy viszonyuljunk ehhez a valósághoz.
Klasszikus költség-haszon elemzés, hogy megéri-e amit befektetek. Kapok, sőt egyáltalán kaphatok-e annyit, amennyibe nekem kerül? Mit veszíthetek és mit nyerhetek, immár reálisan szemlélve a párom és magam? Egy másik kapcsolat – a valós magammal számolva – mennyiben lehet más?
Egy párkapcsolat nem fogyasztói hozzáállást kíván, egyikünk sem csereszabatos, más emberekkel – vagy akár más helyzetekben - másként alakul. A résztvevők is összetett rendszerek, együtt pedig ez fokozódik kissé. Ez a nehézsége, de ezzel együtt szépsége, és talán reménye is.
