Életvezetés

Egy ismerősömmel szóba került, hogy lennének valami csoportok életvezetéses témában. Úgyhogy el is gondolkodtam, mi is az életvezetés, mint olyan.

A közlekedés hatóságilag három területre oszlik: ember, jármű és pálya. Ilyen engedélyek kellenek a (gépjárműves) közlekedéshez (persze csak nagy vonalakban, lehetnek más kivételek). Az ember részéről szükséges a jogosítvány. A jármű felől műszaki vizsga. Pálya akkor megfelelő, ha „rendeltetésszerű használatra alkalmas, és kielégíti a forgalombiztonsági követelményeket”, amit szintén hatóság dönt el. Lehet-e ennek más jellegű olvasata is? Kvázi példázatként életútra? Próbáljuk meg...

Ember
Alapvetően mi vezetjük az életünket. Személyesen. Aki nagykorú és nincs gondnokság alatt, az rendelkezik jogosítvánnyal saját életére és teljes felelősséggel irányítja azt. Különböző reflexekkel, készségekkel, adottságokkal. Ki jobban, ki kevésbé látja át a helyzeteket. Ki gyorsabban, hatékonyabban reagál, dönt, vezet, belátható, hogy haladásunk nagyban függ a vezetésünktől. Különleges járművekhez, utakhoz szükséges lehet további készség, felkészülés és felhatalmazás is. Ha esetleg nem tudunk levizsgázni, úgy utasként veszünk részt a forgalomban. Bizonytalanság esetén pedig érdemes plusz órákat venni egy megfelelő oktatótól.
Jármű
Nem hanyagolható el a jármű sem. Kis képzavarral az is mi vagyunk. A papír hiánya itt is megfelelőségünket jelzi. A fizikai megvalósulásunk ez, és persze már indulásnál is vannak különbségek a márkák között. Elsőként a karosszérián akad meg a szemünk, jó esetben megjeleníti a belső tartalmat, és ezen látszik egyből az évjárat, minden sérülés, javítások. Aztán a motor teljesítménye, futómű, biztonsági rendszer stb. mind meghatározza mire vagyunk képesek. Ez a hardverünk, amiből némi odafigyeléssel ki lehet hozni az optimumot (nem feltétlenül a maximumot!), és rendes karbantartással, szükséges javítgatásokkal általában megbízható szerkezet. A bejáratáson sok múlik, milyen elvárásokhoz „idomítottuk” magunkat. Egy jármű teljesíthet messze jobban eredeti kategóriájánál, de persze jóval alatta is.
Pálya
A pálya, ami rendelkezésünkre áll, ahol el kell jutnunk célunkhoz, vagy legalább haladnunk kell. Ez olyan játék, ahol nincs megállás, nem lehet kiszállni. A forgalom lényege a dinamika (alapesetben), a parkolók sem huzamos tartózkodásra vannak kitalálva. Van persze aki autópályán indul vagy a közelében és megtalálja azt. Más földúton kezd. Minden úthoz más jármű és vezetési stílus a legjobb, azonban itt is azzal kell gazdálkodnunk, amink van. Itt sincs egyenlőség. Adott (élet)pályán futottunk eddig is, vezettük életünket.

A járművek és jogosítvány is gyakran összefüggést mutatnak az úthelyzettel. Valahogy kisebb utakon több  közép- vagy alsó kategóriás jármű. Ahogy a különleges járműre érvényes jogosítvány is gyakrabban fordul elő nagy gépeknél, amik általában a főutakon járnak. Vannak persze, akik valamilyen meggondolásból más úton vagy más járműben ülnek, mint gondolnánk. Mind fölfele, mint lefele. Olykor nem illik a sofőr a járműhöz, a jármű az úthoz, avagy a sofőr nem érzi otthon magát az adott területen.
Szerencsére azért a sofőrök-járművek-utak általában nagyjából kompatibilisek. Ráadásul létezik jelentős forgalom is. Hol mekkora, milyen sebességű, zsúfoltságú, összetételű. Érdemes felvenni a forgalom tempóját, amit persze meghatároz a pálya, a jellemző járművek és a vezetési stílusok.

A forgalomban egy szereplő azért biztosan lényeges még az utakon: a rendőrség. Aki számon kérheti a sofőrön a tanultakat. Meg az aktuális szabályozást, ami eltérhet a régen tanulttól, hisz közben változnak az utak, járművek.  Ráadásul a közlekedésben is van szokásjog, sőt olykor a szabályok betartása aránytalanul hátráltatná a forgalmat. De attól még a szabálytalanság megmarad, ha gyakorlatban bocsánatos is. Jó néhányan csak rendőr jelenlétében tartják be a szabályokat, ha nem tartanak tőle egész más viselkedést mutatnak.
A KRESZ nagyjából egységes, mindenkire ugyanaz érvényes alapszinten; szükségszerű eltérések persze vannak utak és járművek között, no meg a sofőrök tekintetében. A lehetőségek és képességek szerint finomodhatnak részletek, de alapvetően egységes hogyan közlekedjünk.
Vannak túlméretes járművek, nehezített pályák és számos speciális helyzet. Külön vészhelyzet, rizikó faktor, ha már fent vázolt módon a sofőr – jármű – út nem illik össze, vagy legalább egyik nem megfelelő. Ilyenkor nem csak az adott személynek lehet igen nehéz dolga, de a többieket is meglepheti. Mind a pozitív, mint a negatív eltérés (pl. sebességben, méretben, vezetési szokásokban) forgalom többi szereplőjére is veszélyt jelenthet.

Sántít a példa. Ráadásul még más képek, jelképek is vannak benne, kis erőszakkal még számos párhuzam húzható. Akár a jármű tuningokra, ideiglenes forgalomszabályozásokra, nehezen átlátható csomópontokra, megkülönböztető jelzésekre meg egyéb kifejthető párhuzamokra is gondolhatunk. De talán szemlélteti, mekkora rendszerben is kell vezetnünk életünket.
Nagyban segít, ha valahová megyünk, van úticélunk. Amire készülhetünk vezetési készségeink és járművünk megfelelővé tételével, útvonalunk körültekintő választásával. E nélkül is lehet közlekedni, élvezni az egészet merthogy közlekedni jó dolog. Nem könnyű és egyszerű, de mindenképpen jobb a nem közlekedésnél. És a jól teljesítőknek állítólag lesz még egy jobb út jobb járművel. Ha megfelelően vezettük életünket és befutottuk pályánkat...

eredetileg a Mutató 2015. évi 1. számában