Akkor majd a farkas a báránnyal lakik, a párduc a gödölyével hever, a borjú, az oroszlán és a hízott marha együtt lesznek, és egy kisfiú terelgeti őket. Ézs 11,6
Mindannyian el tudunk képzelni idilli képeket. Amikor mennek a dolgok, „nincs többé félelem, nincs többé fájdalom”, biztonság van és elégedettség. Az elégedett emberek – és állatok – nem bántják egymást. Mindenkinek megvan az élettere, szükségletei kielégítettek. Miért is bántaná(n)k egymást?
Hát, általában nincs meg, amire szükségünk van. Bár ez egy viszonylag kiselemű halmaz, de többnyire ez sincs meg. Az igényeink, vágyaink meg már biztosan nem teljesülnek maradéktalanul. Ezek rendszerint messze nem annyira szükségesek, de csábítóak, kellemesek, már hogyne kívánnánk őket. Főleg ha látjuk, hogy léteznek, másoknak vannak, akár számunkra is elérhetőek. Aztán persze vagy elérhetőek, vagy csak valami kompromisszummal, gyengébb változatban tehetjük magunkévá, de olyan is lehet, hogy elérhetetlen.
Nem mindegy hogy kezeljük ezt magunkban. Sértődötten reagálhatunk igazságtalanságot emlegetve – akár teljes joggal –, ami elmehet haragig, agresszióig. De rezignáltan, beletörődve is fogadhatjuk igényeink nem teljesülését. És sok más módon is, megmagyarázva magunknak, leértékelve magunkat, felértékelve másokat, sorsot vagy karmát okolva stb. Végül akár el is fogadhatjuk keserűség nélkül, mint a dolgok természetes részét. Szükségleteinknél ez már nehezebb, de szerencsére „kevésre van szükség”.
Kérdés még, honnan várjuk elégedettségünket? Magunk akarjuk megteremteni? Vagy jár nekünk valamiért és mások dolga biztosítani? Mennyi a mi dolgunk ebben és mennyi más embereké, esetleg olyan rendszereké, mint a társadalom vagy intézményrendszer? Ha sikerül elérnünk az elégedettséget, akkor az mennyire törékeny? Ha nem sikerül elérnünk, hányszor fussunk neki? Elégedett lehetek-e, ha tudom, hogy ideiglenes? Ha csak félig vagyok elégedett, az most félig üres vagy tele?
Itt praktikusan a Messiás uralkodása jelenik meg, ahol mindenki elégedett. Mint egy tökéletes társadalomban. Együtt vagyunk elégedettek, mi is elég jók vagyunk már, meg a többiek is. De azért ehhez kell egy Messiás, hogy ilyenek lehessünk. Ez egy ajándék, ami decemberben talán aktuális is.
